A Life is Strange egy 5 részből álló folytatásos videójáték a Dontnodtól és a Square Enixtól. Év eleje óta 2-3 havonta jöttek ki a részek, mindegyik epizód olyan 2-3 óra játékidővel. A történet szerint Max Caulfielddel játszol, a 18 éves, fotósnak készülő Max egyik nap furcsa képességre tesz szert, vissza tudja tekerni az időt.
A Life is Strange-nek egy döntésalapú, rejtvényt megoldó játékmenete van, ahol mindent meg lehet vizsgálni. Sok-sok filmes beütéssel élnek, igazából egy interaktív sorozatról van szó, dialógus- és cselekedetválasztásokkal. De vannak fix események, fix helyetted meghozott döntések, amik néha frusztrálók lehetnek. De bizonyos karakterekkel jobban barátkozhatsz, a tetteidnek vannak következményei, megmenthetsz embereket, de a halálukat is okozhatod, bizonyosakat elidegeníthetsz, vagy éppen megkedveltetheted mindenkivel. A játékmenet abszolút rajtad múlik és az is, hogy mennyit invesztálsz a karakterekbe.
Legtöbb esetben az időt visszatekerő kepésségeddel, megváltoztathatsz fontos döntéseket, újra választhatsz, de a legtöbb esetben ezeknek a kifejlete csak később történik meg, szóval a visszatekerés nem rontja el a játékélményt, végül úgy is egy választásod van. Talán néhány jelenetben visszafelé sül el a dolog. Pl.: 5. részben volt az egy nagyon feszült jelent, élet-halál kérdése és legalább hatféleképpen segíthettem az egyik karaktert, de ebből öt csúfos halál volt, és mivel persze utoljára találtam ki a jó megoldás, ezért egymás utána legkülönfélébb módon halt meg a jóember, már annyira röhögtem, olyan volt, mint mikor Tom Cruise újra és újra meghal a Holnap Határában („Rúgd oda az asztalt!” odarúgja, asztal csúszik 10 centit, a másik fickó meg hasba lövi... és ez már a sokadik próbálkozásra:))
Max kedvelhető főhős, a másik központi karakterünk Cloe, már nem annyira. Mindenesetre a karakterrendszer működik, úgy is van valaki, akit kedvelsz. Nem tudom ki lehetett a játék célközönsége, mindenesetre a középsuli világa szépen visszaköszön, és hát valószínűleg mindenkinek lesznek ismerős elemek és olyan dolgok, amik megfogják. De előre szólok, az idő nagy részét Cloeval töltöd. Bár az lehet csak nekem volt kissé nehézkes.
Az epizódok sorozatszerűen vannak felépítve, jó zenével, szép grafikával és ütős fordulatokkal, plusz persze cliffhangerekkel. Több komolyabb döntést is meg kell hoznod... amik persze semmit sem számítanak végén!! (RAGE) Mert megkapjuk a vagy „A” vagy „B” választást a végső döntésnél és semelyik, de semelyik korábbi döntésünk nem befolyásolja a végső variációkat. (Ismerős kicsit? Bioware, te vagy az?) Persze annyiban befolyásol, hogy melyik karakterekhez kötődünk jobban, mit tettél meg értük, az út, amin a döntés fele elmegyünk, lehetsz hősiesebb, lehetsz nemtörődömebb, de a végső kimenet semmilyen újrajátszásnál nem fog változni. A vagy B. Ez kissé azért szomorú. Ennek ellenére a végső döntést nem kevésbé nehéz meghozni.
Mindenesetre érdekes játék volt, nagyon hangulatos, bár a finálé hagy maga után egy kis keserűséget, de néhány jelenetsor viszont egészen elképesztően jól sikerült. Például van egy játszható rémálom szekvencia, egészen zseniálisan van megoldva, legjobb része volt mind az öt epizódnak. Érdekes élmény, abszolút nem akciódús, de ilyen is kell. Érzelmileg nagyon erősen hat. Szóval csak nyugodtan.
