Görög volt a falóban

Görög volt a falóban


Újabb nyomozós játék - Murdered: Soul Suspect

2016. szeptember 21. - K.Nóra

Tudom, mostanában sokat írok játékokról, de hát megint beleakadtam egy egészen faszántosba.

A Murdered Soul Suspect 2014-ben jött ki a Square Enix és az Allright Gamestől. A történet szerint Ronan O'Connor nyomozó vagy, aki a titokzatos Harangos gyilkost üldözi. A sorozatgyilkos sorra szedi az áldozatait, a rendőrség nem tudja elkapni. Kapsz egy fülest, amit le is ellenőrzöl, helyesnek tűnik, és a Bell Killler ki is vág az ablakon. Igen. Aztán hétszer mellkason lő. O'Connor annak ellenére, hogy meghal, nagyon is aktív marad, mert addig nem tud túllépni a túlvilágra, amíg meg nem oldja az ügyet. Így már kísértetformában. Ebben több szellem, és még egy médium is segítségedre lesz, meg a különböző szellemképességei.

Ez egy olyan igazi, klasszik noir nyomozós játék, a detektíveskedésen van a hangsúly, a gameplay végig helyszínfelderítés, kikérdezés és elméletek összerakása. Természetesen a klasszikus fedorás, cigizős laza detektívről van azért szó. Néha-néha van egy szekció, mikor a démonok elől kell elbújni, de nincs külön akció. Nincs lövöldözés, nincs közelharc. Ez egy krimi. És baromira imádtam.

0226mur3.jpgElőször is a hangulat. A város Salem, igen az a Salem, a történet egy éjszaka játszódik. Nagyon hangulatos a látványvilága, a szellemek, néhol igazán hátborzongató, sőt egy szekcióban éjszaka már azt vettem észre, igazán horrorba is hajlott erősen. A város nagy, egyes részei csak idővel nyílnak meg előtted, a sztori elég egyenes vonalon halad, engem ez nem zavart egyáltalán. Főleg, hogy a történet igazán meg tudott lepni. Tetszett a vége is, húúúú nagyon is.

Valamint az, hogy közben Ronan személyiségét is megismerhettem, bizonyos helyszínek felkeresésével, a felesége naplórészleteivel, olyan érdekes karaktert vázoltak fel, akiről minél többet tudtam, annál jobb volt játszani vele. Plusz a történetük is részletesen volt kibontva, és férfiasan szívszorító volt. Az összes gyűjthető papírocskát vadásztam, hogy minél többet tudjak meg a háttér sztoriról. Plusz minden helyszínen össze lehetettet gyűjteni bizonyos tárgyakat, és ha megvolt mind, akkor egy fickó felolvasott a tárgyhoz kapcsolódó kísértet történetet. Na akkor gondoltam,hogy felkapcsolom a villanyt. Azok iszonyat félelmetesek:)

murdered-soul-suspect-sophia.jpg

Nem untam egy percet se, de elismerem, vannak részek, ahol minimálisan leül, de olyan 8-9 óra játékról beszélünk, majdnem egy ülésben vittem végig. Kontrollerrel remekül működik, ahogy hallottam a klaviatúra-egér kombóval voltak problémák. A mentési pontok remekek a játékban, és van pár puzzle, amit nehezebb megoldani, de amúgy egy jó élmény az egész, hangulat, történet az egész level up, abszolút jó, és hát a szinkron is a helyén van, ütős kis munkát végeztek.

Nem egy nagy játék vagy nagyon különleges, de ha így beszippant, akkor nem lehet szabadulni tőle. A grafika szép volt nagyon, még ha néhány helyen csaltak is. Egy - két helyen volt lag, pl, ha futottam Ronannel, de az kiküszöbölhető, igazából annyi info van folyamatosan, hogy nem is nagyon kellett futni, mert minden más elvonta a figyelmemet.

Összességében krimirajongóknak ajánlanám, és azoknak, aki szeretik a lassabb folyású játékokat, abszolút kikapcsol.

2432061-murdered_soulsuspect_screen15_bmp_jpgcopy.jpg

Borderlands 2 – Legnagyobb királyság

Úristen, hol kezdjem? Zseniáááááálissss

tumblr_o0mjbnnu3d1tial5ko1_1280.png

2012-ben jött ki, most jutottam hozzá, de így szerencsére a Game of the Year kiadáshoz az összes DLC-vel és mindenfele jósággal. Először is no para, ha nem játszottad az első részt, lényegében az elsőnek egy abszolút minden téren tovább fejlesztett és feljavított verziója, nem baj, nem kell az első rész, ha az uncsi (mert azért az néha az) itt be lehet ugrani.

A történet szerint Handsome Jack meghív egy kincskeresős kalandra, de gyorsan kiderül Jack a főgonosz és felrobbantja a vonatot amin jössz, de persze életben maradsz. A továbbiakban mindent megteszel, hogy megtaláld Jacket, de közben segíthetsz azokon is, akiket terrorizál. Egészen remek hangulata van végig, pl. itt a nyitó jelenet, hát lehetne valami nem überjó, ami ennyire menő:

A játék elején rögtön hat karakter közül lehet választani, mindegyik külön játékstílust képvisel, van ninja bérgyilkos, katona, szirén, de én Gaige-t választottam, és te jó ég, de jól döntöttem. Szólóban nyomtam (a játék 4 fős co-opban játszható, de ezt csak és kizárólag barátokkal ajánlom, nem random emberekkel) na és Gaige egy mechanikaszerelő zseni, fél kezét bedarálta egy gép, szóval robot karral pótolta és épített egy saját gyilkos robotot, akinek Rozsomák karmai vannak. Imádom. Azért volt jó választás Gaige a szólóra, mert a robot, Deathtrap, konkrétan olyan, mint egy társ, és azért sokszor el kellett a segítsége, plusz újra tud éleszteni. Gaige még mellesleg filmeket idéz és mániákusan röhög

borderlands2-2012-11-08-22-00-18-30.jpg

A játékmenet egy FPS és RPG keveréke. Végig első nézetből lövöldözős játék, de 19 fejezetes főtörténetünk van és számtalan mellék mission. Elképesztő mennyiségű tartalom a letölthető részek nélkül is legalább 50-60 óra benne van, a letöltető 4 plusz küldetés minimum még 15-20 órát rátesz. Mind a billentyűzetre, mind a kontrollerre tökéletesen van optimalizálva, egyikkel sem kellemetlen játszani, sőt. Ráadásul a mellékküldetések egészen zseniálisak voltak, ami az első részben nekem hibázott, ott nagyon ismétlődő volt, egyszerű, érdektelen. Itt mindegyik különleges. Pl. egyik kedvencem: négyen fegyvert fognak egymásra, mert egyikük ellopta a szajrét és mind mond egy mondatot, egyikük hazudik, a többi igazat mond és ki kell találnod ki a tolvaj, szóval ilyenek is vannak, nem csak a klasszik ölj meg mindenkit.

maxresdefault_4.jpg

A fegyverek! Óóóóóóóóóó én azt hittem, engem ez nem érdekel, nagyon szeretek mindenbe belenézni és a legjobb dolgokat megtalálni úgy mellékesen, de mondom ez az aspektus úgy kifejezetten nem fog érdekelni, de mekkorát tévedtem! A játék legjobb elemei a fegyverek, egyszerűen elképesztő variáció minden eshetőségre, némelyiknél vérzett a szívem, mikor tele volt a „táskám” és nem tudtam többet elrakni, nevetségesen rengeteg fegyver, minden játékstílushoz.

A humor és a történet tökéletesen rendben van. Hadsome Jack, mint főgonosz… én nem is tudom láttam-e már ennyire jól megír főellent, imádtam minden egyes megszólalása humoros volt, még ha seggfejkedett is, egyszerűn annyira remek szövegei voltak, hogy többször hangosan röhögtem rajta. Közben már azon gondolkodtam, hogy nem is akarom megölni, inkább ha választhattam volna a legjobb haverja lennék, elképesztően kreatív szövegek, a szinkronizálás első osztályú.

Ha már a humor, Jacken kívül is tele van humorral a Bordelands 2, pl. egyes banditák szövegei, van aki Hamlettet idéz, aztán ott van Mr. Face McShooty, akit pofán kell lőni, mert kéri vagy Rakkman, aki gyanúsan Batmanra hajaz, aztán pizzát szállítok egy csatornába, ahol négy fickó gyanús páncélszerű cuccokkal a hátán megtámad, és rengeteg ilyen kis apró humoros dologgal van tele. Többször nem hittem el, hogy lehet valami ennyire laza.

mcshooty.jpg

Laza, vicces, jó szövegek, pazar történet, remek karakter, egészen elképesztő mennyiségű újrajátszási érték. Már most új karakterrel meg szeretném próbálni újra az egészet. A True Vault Hunter módról meg nem is beszélve, hogy eggyel nagyobb nehézségi fokon, de plusz sztori elemekkel lehet újra játszani. Hihetetlen, hogy ennyi benne van egy játékban, manapság pont ez az őrülten sok tartalom hiányzik sokszor.

A 2K és a Gearbox kitett magért, tényleg az egyik legjobb játék ez, ami létezik, rég szórakoztam ennyire jól. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Bordelrlands Pre-Sequel, jövök!

Outlast - Whistleblower

Oké, szóval volt az az elmegyógyintézetes játék. Rémlik. Na, ez annak a folytatás, előzménye, utózmánya, közbenjátszódása. Túlélő horror játék megint. Lássuk az Outlast DLC-t.

A történet szerint az a fickó vagy, aki a főjáték főszereplőjének elküldi a fülest, hogy valami nem kóser az elmegyógyban. Na, ez a rendszergazda srác is brutálul megszívja. Először is persze kiderül, hogy beszélt, rögtön bevágják az örültek közé, ahol a már megismert mechanizmusokkal kell menekülni. Többek között kamera van a kezedben, megint.ow3.jpgA Wistleblower jóval véresebb és sokkolóbb, mint elődje. Még ott a félelem és a misztikum dominált, itt már átmegy a dolog trancsírpancsba. Aminek igazából nem vagyok ellene, egy trancsírpancs is jól működhet (lásd Sam Raimi egyes munkái) kivéve, ha túlzásba viszik (lásd Sam Raimi egyes munkái.) Itt érthető volt számomra, hogy a véresség felé fordultak, mert a misztikum része az első játékban megoldódik és mivel azt tudod, így itt nem működött volna a szellemes dolog.

Szóval be vagy zárva, de aztán persze elszabadul a pokol és indulhat a kijutás. Az első figura, akivel találkozol, egy átlagos bentlakó, aki a többieket kajálja meg, aztán úgy dönt téged is jó lenne megsütni. Kedves. Bevág a sütőbe persze a sütő téglafalát szét tudom verni, de a bejárati ajtót nem... de whatever! Szóval van egy emberevőnk, aztán megismerjük Gluskint, aki olyan szépen van bevezetve, hogy mikor találkoztam vele, már rendesen be voltam fosva. Gluskin az aráját keresi, de hát a férfi szárnyban nem egyszerű nőt csinálni az emberkékből, igen minden brutál látvány benne van, eléggé feláll a szőr a kezeden, de legalább a dolog feloldása is igen.... kielégítő.

ow2.jpg

Ami borzasztóan tetszett, hogy bár a fő játék előtt kezdődik, de végül párhuzamosan is futott a kettő és a két történet összekapcsolódik. Úgy kell elképzelni ahogy a 300 filmhez kapcsolódik a Birodalom hajnala. Mert nemcsak, hogy volt egy új történet szál, hanem a fő sztorit is bővítette, és választ kaptunk pár kérdésre az eredeti játék végével kapcsolatban. Az ilyet szeretem.

A gameplay ugyanolyan, ha tetszett az Oulast, akkor a DLC-je is tetszeni fog, ráadásul nem viccelik el, 3 óra játékidőt kapcsolnak a sztorihoz, ami azért nem kevés, ha a főtörténet idejét nézem. Nincs újítás, nincs új mechanizmus, nincs új megtanulni való, viszont a sztori szépen bővül. Hasonló technika, menj ide, ezt szerezd meg, menj oda, upsz fel kell menned a tetőre... továbbra is rendben van. Nem mondom, van egy pár igazán ijesztő elem, de némelyik túlhasznált. És most talán jobban feltűnt, hogy az összes bentlakó majdnem ugyanúgy néz ki, azért kettőnél több modellt használhattak volna az őrültekhez. Ezen kívül semmi gondom nincs vele.

ow4.jpg

Egészen megkedveltem az Outlast sorozatot, mert bár egy nagyon egyszerű és nagyon alap horror közeget vesz, mégis előnyére válik és jól dolgozik vele, remek atomszférával. Ebben a játékban is benne van nem egy jó kis sikoltozás és megijedés, adrenalin döbölés, nem árazzák túl, amit csinálnak, nem húzzák el, a mérték itt nagyon rendben van. Szóval mindenképpen várom a második részt.

ow1.jpg

Fej vagy írás – Lutece ikrek

Bioshock Ifinite legjobb karakterei

Vannak szuper komplexül megírt videó játék karakterek, akiket imádok, de nem beszélek róluk. És vannak a szuperül megírt komplex mellékszereplők, akikről meg muszáj beszélni. Ilyen volt Tekla is és most a Bioshock Infiniteből a Lutece testvérek. 

Robert és Rosalind Lutece a Biochock világának Vigyor Kandúrjai. Pontosan az csinálják amint Alíz kispajtása Csodaországban, néha feltűnnek, értelmetlenül beszélnek, szarkasztikusan megjegyeznek pár dolgot, aztán bye-bye. A szép az egészben, hogy bár először talán értelmetlennek tűnik, minden egyes szavuk értelmet nyer, sőt feltűnésük is megindokolt lesz. Kicsit az Időurakhoz is hasonlíthatnám őket a Doctor Who-ból.

Booker: Ami halott, az halott, Elizabeth.
Robert Lutece: Halott, az halott.
Booker: Mi?...Hogy a pokolba?...?
Rosalind Lutece: Én.... fejet látok.
Robert Lutece: Én pedig írást.
Rosalind Lutece: Az egész csak nézőpont kérdése
Robert Lutece: Innen mit látsz, ebből a szemszögből?
Rosalind Lutece: Halott. És a te szemszögedből?
Robert Lutece: Él.
Booker: Eltűnt a test!
Robert Lutece: Sosem volt itt. Ugyanaz az érme...
Rosalind Lutece: Másik nézőpont.
Robert Lutece: Fej.
Rosalind Lutece: Írás.
Robert Lutece: Halott.
Rosalind Lutece: Élő.

rl1.jpg

Rosalind és ikertestvére a kor legbriliánsabb tudósaiként vannak ábrázolva, akik intellektuálisan csak egymást értik meg. Megoldják, hogy hogyan lebeghet egy város a felhők között, valamint a tér-idő és valóság szövetén is lyukat tudnak ütni. (Sience, bitch!) És annak ellenére, hogy úgymond nettó játékidőben olyan félórát vannak jelen, olyan kiépített sztorijuk van, hogy őrület. Mint mondhatnék, hogy ne legyen rontóc. Sokkal több közük van a dolgokhoz, mint gondolnád és nem féltétlen csupán azok, aminek látszanak.

Robert Lutece: Társaságunk van
Rosalind Lutece : Így igaz
Booker: Követnek engem?
Rosalind Lutece: Mi már itt voltunk.
Robert Lutece: Maga miért követ minket?
Booker: Én...
Rosalind Lutece: Aperitif?
Robert Lutece: Az mindjárt nagyon hasznos lesz.
Rosalind Lutece: Csupán a különbség élet és halál között.
(Booker megissza a felkínált italt)
Booker: Ooh...ez mi volt?
Rosalind Lutece: Hmm. Meglepő,
Robert Lutece: Hogy működött?
Rosalind Lutece: Meglepő, hogy nem ölte meg,
Robert Lutece: Hát az a mágneses-taszító mező még jól jöhet...
Rosalind Lutece: Ami nem öl meg....
Robert Lutece: Jogos.

rl6.jpg

Azon kívül, hogy egymással vitáznak, mint a gyerekek, és mint a testvérek ugyebár, kvantumfizikáról is vitatkoznak mellékesen és érthetően. De mindig van valami humoros megjegyzésük. De itt egy angol nyelvtani csoda, ezt már csak így hagyom (meg nem is tudnám lefordítani....:))

Robert Lutece: I told you they'd come.
Rosalind Lutece: No, you didn't.
Robert Lutece: Right. I was going to tell you they'd come.
Rosalind Lutece: But you didn't.
Robert Lutece: But I don't.
Rosalind Lutece: You sure that's right?
Robert Lutece: I was going to have told you they'd come?
Rosalind Lutece: No.
Robert Lutece: The subjunctive?
Rosalind Lutece: That's not the subjunctive.
Robert Lutece: I don't think the syntax has been invented yet.
Rosalind Lutece: It would have had to have had been.
Robert Lutece: Had to have...had...been? That can't be right.

rl9.jpg

Borzasztóan kedvelem az olyan karaktereket, akik a semmiből tűnnek fel és külön stílusokkal, nemcsak hogy a tömegből, hanem az egész játékból is kitűnnek, okosak, igazából mindenre megadják a választ  magukról is, a segítők, akinek minden pillanata arany,

Booker: De akkor ő most mi? Élő vagy halott?
Robert Lutece: Miért az kérdezed, hogy „mi”?"
Rosalind Lutece: Mikor a sokkal finomabb kérdés az, hogy „mikor”?"
Robert Lutece: Az egyetlen különbség a múlt és a jelen között
Rosalind Lutece: ...csak stilisztikai
Robert Lutece: Él, élt, élni fog.
Rosalind Lutece: Halott, meghalt, meg fog halni
Robert Lutece: Ha úgy tudnánk felfogni az időt, ahogy tényleg létezik....
Rosalind Lutece: Akkor a nyelvtan tanároknak nem is lenne értelme reggel kikelni az ágyból.
Robert Lutece: Mint mindannyian, Lady Comstock az időn keresztül létezik
Rosalind Lutece: Egyszerre él, és egyszerre halott.
Robert Lutece: És ezt az állapotot eléggé.... kellemetlennek érzékeli
Robert Lutece: Érzékelés, megértés nélkül....
Rosalind Lutece: ...veszélyes kombináció

Yep. A Luteceék az új kedvenc karaktereim.

 

 

Na jó, jöjjön egy kis spoiler

A Lutece ikrekben a kedvenc dolgom, hogy nem is ikrek. Ugyanaz a személy, később kiderül, hogy mind a ketten több valóság között keresték a hidat, hogyan lehet eljutni egyikből a másikba és mikor megvan a megoldás, Rosalind Lutece áthozza magához egy másik valóságból a saját férfi énjét Robertet. Ezért is beszélnek egymás mellett annyira gördülékenyen. Zseniális. Mellesleg Robert nem ugyanazokkal a jellemzőkkel rendelkezik mind Rosalind, sőt, erősen különbözőek és itt nem az az egy kromoszóma eltérés miatt van. Iszonyat okosan vannnak megírva, a sztorijuk is páratlan, de többet nem szívesen lőnék le.:)

rl8.jpg

A Farkas köztünk él. Szerencsére.

A játék, amibe már a főmenünél beleszerettem. A The wolf among us egy Telltale játék, a cég ismerős lehet a The Walking Dead és a Trónok harca játékokból, hasonló a koncepció itt is. Nem akciójáték, nem stratégia, ez egy dialógus és cselekményválasztós játék, mikor te döntesz, mi történik következőleg. Igen, ez egy interaktív film/sorozat/képregény, ahol befolyásolod a történéseket neo-noir nyomozó stílusban. Oké a „neo-noir” most már tuti a kedvenc szavam.

the-wolf-among-us-episode-21.jpg

A történet szerint Sheriff Bigby Wolf vagy, aki Fabletown ügyeletes zsaruja. Mi ez a Fabletown? Ahol a visszavonult mesehősök laknak. A játék a Fables képregény előzménye, ami 133 köteten keresztül futott, és követte végig, hogy mit csinált Hófehérke, miután tönkrement a házassága, mi lett a Szépséggel és a Szörnyeteggel, vagy a Béka királyfival és a többiekkel. Bigby, aki lényegében a Nagy Gonosz Farkas, több meséből is ismert (Piroska, a Három kismalac stb,) mindenesetre, nem túl jó a reputációja, de testi ereje és jelleme tökéletes ahhoz, hogy ezt a várost valahogy kézben tartsa.

wa1.jpg

Bigby a klasszikus cigizős-ivós lerobbant zsaru, amit imádunk az összes krimiből. Úgy néz ki, mint Kurt Russell és úgy viselkedik mind John Costantine, szóval Kurt Constaninenal nyomozol. És nyomozol nem keveset, gyilkossági esetek, illegális mágia, perverzek és stricik között próbálsz valami középutat találni, közben az állati ösztöneidnek sem kéne átadnod magad. Bigby karaktere remek, de a többiek is. A szinkron első osztályú, az 5 epizódból álló sztoriban minden részben több nagyobb döntésed is van, visszafordíthatatlanok, és mivel nem játszottam még végig másodszorra, nem tudom megmondani, mennyiben térnek el a választások, mik a következmények, mindenesetre lehet, hogy csak illúzió az egész, de úgy éreztem én döntök. És ez a lényeg, Az érzetet megadja. Volt, amire adtak időt, más fontos eseménynél meg pereg le az óra és gyorsan kell döntened, ez változó volt. Néha zavaró. Több morális kérdéssel is szembe kell nézned, miközben magadat is rendbe kell tenni, egészen izgalmas, és egy ötrészes sorozatnak is remek.

wa4.jpg

Szóval párbeszédeket, kihallgatási módszereket is választhatsz, játszhat Bigby jó zsarut és rossz zsarut is. Ez amúgy számomra nagyon vonzó, mert így még minden nélkül is instant újrajátszós a dolog, hiszen a főkarakter jellemzőit megváltoztathatom. A dialógusválasztásokon és a döntéseken kívül még QTE-k vannak, főleg ha valakivel ölre kell menni. Vagyis milyen gyorsan tudsz reagálni arra, amit kér a játék, (specifikus billentyűk/gombok lenyomása rövid idő alatt), és több kimenetele is van a verekedéseknek. Szóval QTE. Amiben én borzasztó vagyok, úgyhogy sokszor mindenki elvert :D De azért helyre raktam én is pár embert. Bigby átalakulása, hogy egyre többet látunk a Farkasból, szépen fel van építve, nagyon megkedveltem a karaktert, de Snow-t is, aki egyértelműen Bigby szerelmi szála, na nem olyan nyálasan, hiszen a zsarunk persze úgy gondolja, nem érdemli meg.

Neo-noir. Fekete, pink, piros és lila, ezek a színek dominálnak, Jessica Jones sorozat színeit idézi, amíg az ugye előszereplős, addig ezt a világot a játék képregényes stílusban prezentálja. A zenéje pedig a 70-80-as évek elektro gépzenéjére hasonlít. Az öt rész összesen 9-10 óra játékidő (na, ez bőven megéri az árát) de én kb. olyan 11-12 órát biztos eltöltöttem ebben a világban, egyszerűen itt mindent meg kellett néznem, és ahogy haladsz, a mesehősök háttérsztoriját is elolvashatod a nagy Mesekönyvben, ami folyamatosan töltődik fel, annyira érdekes, hogy mi lett velük a mesék után, meg hát az egész ötlet maga. Mi lett Kékszakállal, mi igaz Bloody Mary történetéből, és így tovább. Az, hogy a Nagy Gonosz Farkas a főszereplő, már rögtön az egész mesevilágot is retrospektív megvilágításba vonja. Milyen bűnök bocsáthatók meg, kinek jár a feledés, kinek jár a börtön. Bill Willigham kidolgozott világával könnyű dolga volt a játéknak, volt mire építenie, ezért is működik annyira jól. Hibái is vannak, biztos, de nem látok át a képregényes-neo-noir-nyomozós-mesehősös rózsaszín/fekete szemüvegemen.

https://www.youtube.com/watch?v=0XzZ6KmrlYM

Neki is kezdek a második végigjátszásnak, más döntésekkel, más karakteralakítással, alig várom.

wa6.jpg

 

Outlast - Egyedül az elmegyógyban

Túlélő horror játék. Yep. Kezdjük itt.

A történet szerint Miles Upshur riporter, aki te vagy, kap egy fülest, hogy a Mount Massive Elmegyógyintézetben nincs minden teljesen rendben. Fura kísérletek, fura orvosok. Fura. Miles sztorit szagolva hajt éjszaka (mikor máskor) az intézethez, hogy mint rendes oknyomozó riporter, kinyomozza az okot. Mikor megérkezik, látszik, hogy vaaaaalami nincs rendben, a biztonsági őr nincs a helyén, Miles úgy ahogy tud, belopózik az intézetbe. Az ajtók zárva, egy nyitott ablakon nagy nehezen beegyensúlyozik. Amint belép, vér, csönd, kupleráj, sötét. Amerre jött arra nem tud visszamenni, így új kijárat után néz.

ol1.jpg

Na már most ez egy baromira félelmetes játék. Igen, vannak benne jump scare-ek, de nem ettől lesz félelmetes, bár tényleg használják, talán nem túlságosan sokat az olyan 3-3,5 órás játék alatt. A félelmetesség az atmoszférából jön megint csak. Ez egy egyes szám első személyben játszódó játék, annyit mondanék, hogy 2 éve találkoztam először az Outlasttal, és 5 perc után lecsuktam a laptopom. Még az intézetbe se jutottam be, mikor úgy gondoltam ez így most éjfél körül sok lesz. Egészen hátborzongató a hangulata. Mert hát klisének klisé az elmegyógy, de mégsem, mert így még nem élte meg az ember ezt a környezetet. Szóval eltelt 2 év mire újra elővettem, szigorúan nappal, de így sem volt egyszerű.

ol4.jpg

Parafaktor csillagos ötös, a karakterek, a helyszínek, a zene, a megvilágítás mind működik. És hát már az elején leírják az opcióid, vagy elbújsz vagy elfutsz, vagy meghalsz. Ennyi. Ez nem egy küzdős játék, nincs fegyvered, nincs semmid. Illetve de, egy kamerád, amit már nem csak a sztori felvevésre használsz, hanem a kamera éjszakai módja miatt is, hogy egyáltalán elbotorkálj A-ból B-be a sötétbe, mert anélkül... huh, sehova, de sehova nem lehetne menni. Na néha ez frusztráló, nem a hidegkirázós kamerakép, hanem hogy nem használhatok semmit, már bizonyos pillanatokban a klaviatúrával vertem volna szét mindenkit, nem igaz, hogy egy széket nem vehetek fel védekezésnek! Szóval ez néha zavaró.

ol2.jpg

A gameplay gördülékeny, a kijutáshoz körberohangáltatnak az egész elmegyógyon. „Menj a biztonsági szobába, onnan menj a pincébe visszakapcsolni az áramot, na onnan menj vissza, de lezárták az utat, felül kerülhetsz, onnan menj el Detroitba, aztán vissza a tetőre, de upsz elejtetted a kamerát, vissza csatornába...” Szóval jól tartja az illúziót, hogy miért nem tudsz kijutni, persze néha úgy éreztem két jól irányzott rúgással az ablakot, vagy a bezárt bejárati ajtót megoldottam volna, de fogadjuk el, mégiscsak egy elmegyógyintézetben vagyunk, minden megerősített. Ügyesen játszik veled a játék, mikor azt hiszed kijutsz, nem jutsz ki, nem minden beteg beteg, nem mindig az jön, amit várnál, mindenesetre ez egy egyenes vonalon haladó egy kimenetes játék.

ol3.jpg

A karakterünk igazából jó, mint a többi is, több boss is van, akik mind más miatt félelmetesek, jól működik az egész. Van egy talány, amit úgy néha-néha belengetnek, és csak a játék utolsó harmadára derül ki, szóval annak az építkezése nagyon tetszett, jó a rejtély. Milyen a vége? Mindig a legnehezebb, egy jó horror játékot, de még a jó horror filmet is nehéz jól befejezni. Itt is valahol kicsit elcsúszik a dolog. Igazából nem volt rossz a vége, de másra számítottam, mármint súlyban valahogy. De teljesen érdekes volt így is. Abszolút. A vége a jobbak közül van, csak úgy, mint a játék is.

Szóval fel kell szívni magad ehhez, de igazából tényleg élmény, egész jó szórakozás, már ha szereted a műfajt, vagy úgy rád jött a retteghetnék.

Broforce – 'Murica, Fuck yeah!

Szóval visszakalandozunk vissza a 8-bites világba, ez a játék hivatalosan a tavalyi októberben jött ki a teljes formájában. A Broforce szintén egy indie játék, a Free Lives és a Devolver Digitaltól.bf1.jpgEz egy futós-lövöldözős platformer játék, de közben sokkal-sokkal több. Őszintén szólva kicsit a Contra nevű Nintendo játékra emlékeztet, amit imádtam, de itt a brokkal vagy, itt mindenki tesó. De nem egyszerűen névtelen hőst irányítgatsz a vietnámi háború közepén, hanem klasszikus akciófilm hősök bőrébe bújva szabadíthatod ki bro társaidat. Rambro-val és Brommandoval (Swarzci a Kommadóból) kezded a játékot, de minél több emberkét szabadítasz ki, annál több 80-as 90-es évek akcióhős lesz elérhető, mint Bro Hard, MacBrover, Snake Broskin, Brominator, Indiana Brones, Mr. Anderbro, Bronan the Brobarian, Broheart, The Brode, The Brolander, Brochete és még soksoksok nagyon jó kis karakter. Mindegyiket rögtön fel lehet ismerni ikonikus ruhájáról és fegyveréről, plusz mindegyiknek van egy különleges képessége, ami szintén a karakterhez kötődik, mint pl. Indynél a korbács, szóval karakterekre megy a csillagos ötös. Plusz ha kiszabadítod az emberkét te is rögtön más hőssé változol, szóval mindenkit ki lehet próbálni.

A szereplők nem beszélnek, sem szinkronban, sem feliratban, de erre nincs is szükség, olyan gyorsan pörögnek az események. Az ellenfelek is ilyen tipikus akciófilm paródiába illenek, és a pályák is nagyon kreatívak, még a kókuszdió is a fejedre eshet, ha nem vigyázol. Plusz van zipline, meg mindenféle érdekesség. A pályák végén mindig magával a sátánnal kell szembenézned és elpusztítanod, ha meg van, jön a helikopter, amire felugorva elhagyhatod a terepet, miközben mögötted felrobban az egész pálya, és menő rockzenére felsorolják hány ellenfelet semmisítettél meg. Nagyon hangulatos tesztoszteron menet, és hát tényleg a nyolcvanas évek akciókultúrája süt belőle.bf2.jpgA játék borzasztó jól működő aspektusa a co-op. Ezt igazán fasza társsal játszani, rögtön több hősöd van, és rögtön megnövekedik a „bro élmény”, ráadásul a haverral még egy bro high five is jár, ami lelassítja az időt, amíg mindenkit ki nem nyírsz. Igazából 2-4 broval is játszhattok egyszerre. Helybeni és online multiplayer is elérhető.  Persze minden hosszabb pálya végén van egy boss, akit valami fifikával lehet legyőzni. Itt linkelném be Angry Joe, kedvenc streamerem, Broforce-os videóját, már csak nézni is jó móka volt, hát még játszani.:)
https://www.youtube.com/watch?v=ac0DRqrj7vE

A Free Lives további ínyencségeket csap a Broforce fanchisehoz, van Alien pálya és Expendabros is (ami ráadásul ingyen letölthető a Steam-en, ha legalább kipróbálnád a hangulatát) és a karakterek bővítése is folyamatos. A grafika 8-bites, de megint csak nagyon kreatív, működik és jól átlátható, a hang dizájn is abszolút autentikus. Olyan négy óra a fő akció, de mindenestől bőven nyolc óra is megvan a full játék. Ha többféle játékmódban a brokkal nyomod, akkor meg végtelen.

Szóval harcra fel, győzni kell, az amerikai akcióhősök indulnak megmenteni a világot, tessék felkötni a bandanát és mehetünk!bf3.jpg

Westerado - 8-bites spagettiwestern kaland

A Westerado: Double Barreled játék idén tavasszal jött ki, egy sikeres Kickstarter kampány után, szóval a készítők szépen közösségi támogatásból hozták létre, és hát nagyon megérte. Az Adult Swim és az Osterich Banditos közös játéka.

Hey empty bottle, where do you think you going!?

https://www.youtube.com/watch?v=ea8RJlW6txkwesterad_2.jpgA Westerado egy 8-bites nyitott világú western játék. A történet szerint egy kívül eső farmon élsz a bátyáddal és az anyáddal, és egyik reggel elcsatangol egy bölényed, és hát a nagytesód persze téged küld utána. Mivel egész nap azt üldözöd, mire visszaérsz a farmra az lángokban áll, anyád halott (ha köcsög voltál hozzá reggel, akkor már nincs bocsánat) a bátyád két véres köhögés közben elmondja, hogy megtámadták a farmot, nem sokat látott belőle ki, de ad egy nyomot, majd megkér, hogy enyhítsd a fájdalmát és lődd le. Ja, szóval elég lájtos a kezdés, még a csirkéket is kinyírták!
Na de, átmész a nagybátyádhoz, és elhatározod, hogy bosszút állsz. A gyilkos kilétére folyamatosan rávezetnek az emberek, akivel kapcsolatba kerülsz és megcsinálsz nekik esetleg valamit. Olyan nyomokat kapsz, pl. hogy milyen színű volt a kalap, a ruha, hogy kövér, vagy vékony, hogy széles karimájú kalap vagy más. Szóval ilyesmi. Ezt a kis naplód vezeti, ahogy közelebb kerülsz.

Nos, kb. ez a fő sztori, de mivel ez nyitott világú játék, egy meglepően nagy térképpel, ezért van egy csomó mellékfeladat, kisegíthetsz embereket, átmehetsz másik városban, kirabolhatod a bankot, menekülhetsz a keselyűk elől a sivatagban, sőt a bányákba is bemehetsz és az bányász szellemét is hazanavigálhatod. A küldetések nagyon széles skálán mozognak és remek, hogy döntetsz, hogy csatlakozol-e az olajmágnáshoz vagy segíted a tőle szenvedő embereket, vagy mindenkivel szemben segíted az indiánokat, levadászod-e a banditákat a sheriffnek, választhatsz, hogy megveszed a dolgokat vagy megszerzed. Illetve még leülhetsz pókerezni is.westereado1.jpgA gameplay izgalmas és gördülékeny, egy olyan 3,5- 4 óra a játékidő és minden western klisé is feltűnik, de egy olyan érdekes szarkasztikus humorral. A párbeszédek nincsenek szinkronizálva, viszont már a feliratokban is jelzik azt az ízes déli akcentust és bármelyik párbeszéd közepén van lehetőség fegyvert rántani. Imádtam. Meg, ha csak úgy véletlen elővettem a duplacsövűt, a legutolsó háziasszony is előhúzott valahonnan egy vadászpuskát. Nagyon mókás. Plusz, konkrétan mindenkit meggyanúsíthatok azzal, hogy ő a gyilkos csak úgy párbeszéden belül. (Imádtam minden beszélgetés úgy kezdeni, hogy „It was you!!!” még ha ott is hagytak a fenébe, képtelen voltam megállni:)) És mindenki máshogy reagál. Mellesleg a kalapok jelképezik az életet, 3 kalapod van, mikor azokat ellövik, onnan már élesben megy.

A 8-bites animáció nagyon kreatív, pl. mikor megbiccentik a kalapjukat az emberek, ha jóban vagyunk, vagy a fegyver párbajok, de rengeteg kis apróságot jól elkaptak. Persze a legnagyobb segítség az a tökéletes zene, egyszerűen igazi western zene, egy pillanatig sem unalmas és hirtelen lenne kedved feltenni a cowboy kalapot. Iszonyat hangulatos.

https://www.youtube.com/watch?v=1szsOiZulUMwesterado4.jpgCo-op-ban is játszhatod, otthon a legjobb haveroddal, de egyénileg is nagyon jó móka. Plusz kiemelendő, hogy nem egy vége van, hanem az igen csak befolyásolja a végső gyilkos kilétét, hogy hogyan játszod a játékot, ami egy ilyen 8-bites játéknál nem lett volna elvárás. Sőőőőt. Így simán benne van az újrajátszási faktor. Annyi munkát meg energiát fektettek bele, hogy mindenképpen megéri nem csak beszélni róla, hanem játszani is.

IT WAS YOU!!!

Alien: Isolation - Az alien visszavág

avagy itt mindent nekem kell csinálnom?

Van itt minden Alien 5, Prometheus 2, mármint „Alien: Covenant” úgy értem, szóval próbálják itt feléleszteni a franchiset, miközben egy játék tavaly sikeresen megtette.alien_1_1.jpgAlien: Isolation a Nyolcadik utas: a Halál és a Bolygó neve: a Halál (most írtam ki ezeket utoljára) között játszódik, főszereplőnk Amanda Ripley. Amanda húszas évei végén jár, a külső rendszerekben dolgozik mérnökként, ahhoz a térséghez közel, ahol anyja hajója, a Nostromo, eltűnt. Egyik nap Samuels a cégtől (na, találjátok ki, melyik cégtől) közli vele, hogy a Sevastopol állomáson van a Nostormo fekete doboza, amit nem rég talált meg egy hajó, és hogy a cég egy emberkéjével kimegy érte. Persze Amandát is invitálja, aki rábólint. Viszont mikor odaérnek a Sevastopol állomáson csend honol, nem tudnak dokkolni. Tesznek egy űrsétát, ami persze valami miatt balul sül el, Amandának sikerül bevergődni az állomásra, ahol egyedül találja magát és indul válaszokat keresni.

Közben megjegyzés: a grafika valami egészen gyönyörű, a megvilágítások, a hajó és az állomás belseje tökéletesen úgy néznek ki, mint a filmekben, a hangeffektek mind-mind tökéletes pontosak, az űr gyönyörű, az űrséta látványa mintha moziban ülnék, minden vágójelent ilyen filmélmény, de azért nem tengnek túl.alian_11_1.jpgSzóval Amanda megpróbálja megtudni mi folyik itt, eleinte kisebb feladatai vannak, orvosi felszerelést szerezni, visszatalálni a többiekhez, de aztán egyre jobban észreveszi, hogy vaaaaaalami nincs rendben. Nyálka, furcsa lyukak az emberek fejében és mellkasában, rombolás. Olyan két óra játék után egyszer csak felfedik, a sejthető problémát, egy Xenomorf lemászik a szellőzőből miközben Amanda az ágy alatt retteg. Szóval egy alien szabadult el az állomáson, ahol az ott tengődő emberek ettől ki is vannak idegileg. Míg Amanda próbál eljutni A-ból B-be, addig az alien folyamatosan körötte kóricál. Szerencsére el lehet bújni ágyak alá, szekrényekbe, mert fegyverek (amíg a lángszórót meg nem szerzed) semmit sem érnek a lényezet ellen. Az alien AI-a remekül működik, teljesen kiszámíthatatlan, pl. bemész egy ajtón, azt hiszed tiszta az út, egyszer csak visszafordul és hát kissé kínos a pillanat, hogy ki menjen előre. A szellőzőben is közlekedik és lehet hallani, ahogy a fejed fölött járkál. Van mozgásérzékelőd is, de pl. ha túl közel van és használod simán meghallja... éééés büntet. Nem is tudom mennyi időt kuksoltam szekrényekben csak, hogy biztosan elmenjen a közelemből. Baromi feszültséggel teli a légkör és nagyon jól működik.

Főleg, hogy mentési pontok vannak. A vészhelyzet telefonoknál lehet menteni, és hát nem túl sűrűn vannak, szóval baromi frusztráló tud lenni, mikor vissza kéne érni a telefoning, de az alien elkap és újra kell kezdeni a szakaszt. Nekem ez nagy pozitívum volt, de abban is biztos vagyok pár embernek, mikor egy órát kell újrakezdeni mert nem mentet, az eléggé asztalfelborítós lehet. Szóval kell a türelem hozzá. Mindenesetre kicsit felrázott az automatikus mentésen és a gyors mentésen elkényelmesedett tespedésből.

De nemcsak az aliennel kell megküzdeni, az állomás tele van az úgynevezett Dolgozó Joe-kal, akik a Weyland-Yutani android modellek béna kínai, ebayen rendelt verziója lehet. Legtöbb be van kattanva, mind ugyanúgy néz ki, és bármit teszek, azt mondják hisztizek (De neeeeem iiiisss hisztizehehehheeek!!!), és egy kellemes megfojtással akarnak megnyugtatni. Szóval őket is el kell kerülni, de ellenük szerencsére azért jók a fegyverek, a bénítók, a pisztoly és hát a klasszikus csavarkulcsos fejszétverés is hasznos. De nem egyszerű. Amandának többet és többet kell megtenni, mert Ő az egyetlen életképes személy a hajón, de tényleg, csak a villanykörtét nem cseréltették ki velem. De a sok kis feladat egyre nagyobbakká áll össze a végkifejletig, és csak annyit mondok, a Nostromo fekete dobozát is sikeresen megtaláljuk, aminek meghallgatása nagy elégtétel. Vannak brutálisan parás részek, pl. egy alien fészket is meg kell látogatni, ami előtt 10 percig álltam, hogy én ide be nem megyek. Vagy többször a szellőzőben közlekedtem, de na.... minden fordulásnál vártam az alient, mint Dallas kapitány és volt, hogy jött is, és azt nézni ahogy a lángszórón a számláló csökken...alien_11_2.jpgFegyvereket és gyógyszert a talált tárgyakból lehet barkácsolni, szóval kell a gyűjtögetés. Meg itt igazán sokat ér minden, mert nem lehet mindent átkutatni miközben a Xeno a sarkon jár, de tényleg, én imádok mindent átnézni, találni új dolgokat, de itt a legtöbbször inkább takarodtam kifele, mintsem, hogy ott bóklásszak még az aliennel. Szóval minden értékes, és meg kell fontolni, hogy molotov koktélt csinálok, vagy gyógyinjekciót a metanolból. A sztori izgalmas, sőt fordulatos, sőőőőt nosztalgikus, van egy rész mikor az LV-426-re is le kell menni (egy fickó visszaemlékezését lehet játszani), szóval ugyanazt az utat lehet végi járni, mint Kane-ék a filmben, ami tényleg instant libabőr. Egészen elképesztő. Amanda jó főszereplő, értelmes, ösztönös, nagyon kedveltem, az NPC közül Samuels volt az, aki még kedvenc lett, érdekes volt az ő sztorija is.

Összegezve, grafika szájtátós, a történet izgalmas és pörgős, a para faktor megvan, a karakter jók, szinkronjuk remek, a gameplay gördülékeny, a vágójelenetek szépek, az ellenfelek is rendben annak, na és alien is, nem is kicsit. Jó ez egy fanatikus Alien rajongótól jött, de az biztos, hogy a fanservice is erős, de mint játék külön aspektusokban is megállja a helyét. Ráadásul a játékidő egy jó 20-25 óra!! Mindenesetre osonós játékról van szó, szóval ezt nem lehet rambo módban végignyomni. Kivéve egyes szakaszokat, de azok is királyok voltak. Aki kicsit is szereti az Alien franchiset vagy a Sci-fit annak mindenképpen ajánlanám, de szívem szerint mindenkinek ezt tenném. De figyelem, néha felviszi rendesen a vérnyomást az izgalom. És soha, de semmilyen körülmények között NE FUSSATOK! Mert bár az űrben senki nem hallja a sikolyodat, a lakótársad tuti fogja.alien_9_1.jpg

 

Life is Strange – Talán nem is annyira (ha hozzá vagy szokva az időutazáshoz)

A Life is Strange egy 5 részből álló folytatásos videójáték a Dontnodtól és a Square Enixtól. Év eleje óta 2-3 havonta jöttek ki a részek, mindegyik epizód olyan 2-3 óra játékidővel. A történet szerint Max Caulfielddel játszol, a 18 éves, fotósnak készülő Max egyik nap furcsa képességre tesz szert, vissza tudja tekerni az időt.

A Life is Strange-nek egy döntésalapú, rejtvényt megoldó játékmenete van, ahol mindent meg lehet vizsgálni. Sok-sok filmes beütéssel élnek, igazából egy interaktív sorozatról van szó, dialógus- és cselekedetválasztásokkal. De vannak fix események, fix helyetted meghozott döntések, amik néha frusztrálók lehetnek. De bizonyos karakterekkel jobban barátkozhatsz, a tetteidnek vannak következményei, megmenthetsz embereket, de a halálukat is okozhatod, bizonyosakat elidegeníthetsz, vagy éppen megkedveltetheted mindenkivel. A játékmenet abszolút rajtad múlik és az is, hogy mennyit invesztálsz a karakterekbe.

life-is-strange_20260425003852.jpg

Legtöbb esetben az időt visszatekerő kepésségeddel, megváltoztathatsz fontos döntéseket, újra választhatsz, de a legtöbb esetben ezeknek a kifejlete csak később történik meg, szóval a visszatekerés nem rontja el a játékélményt, végül úgy is egy választásod van. Talán néhány jelenetben visszafelé sül el a dolog. Pl.: 5. részben volt az egy nagyon feszült jelent, élet-halál kérdése és legalább hatféleképpen segíthettem az egyik karaktert, de ebből öt csúfos halál volt, és mivel persze utoljára találtam ki a jó megoldás, ezért egymás utána legkülönfélébb módon halt meg a jóember, már annyira röhögtem, olyan volt, mint mikor Tom Cruise újra és újra meghal a Holnap Határában („Rúgd oda az asztalt!” odarúgja, asztal csúszik 10 centit, a másik fickó meg hasba lövi... és ez már a sokadik próbálkozásra:))

Max kedvelhető főhős, a másik központi karakterünk Cloe, már nem annyira. Mindenesetre a karakterrendszer működik, úgy is van valaki, akit kedvelsz. Nem tudom ki lehetett a játék célközönsége, mindenesetre a középsuli világa szépen visszaköszön, és hát valószínűleg mindenkinek lesznek ismerős elemek és olyan dolgok, amik megfogják. De előre szólok, az idő nagy részét Cloeval töltöd. Bár az lehet csak nekem volt kissé nehézkes.

Az epizódok sorozatszerűen vannak felépítve, jó zenével, szép grafikával és ütős fordulatokkal, plusz persze cliffhangerekkel. Több komolyabb döntést is meg kell hoznod... amik persze semmit sem számítanak végén!! (RAGE) Mert megkapjuk a vagy „A” vagy „B” választást a végső döntésnél és semelyik, de semelyik korábbi döntésünk nem befolyásolja a végső variációkat. (Ismerős kicsit? Bioware, te vagy az?) Persze annyiban befolyásol, hogy melyik karakterekhez kötődünk jobban, mit tettél meg értük, az út, amin a döntés fele elmegyünk, lehetsz hősiesebb, lehetsz nemtörődömebb, de a végső kimenet semmilyen újrajátszásnál nem fog változni. A vagy B. Ez kissé azért szomorú. Ennek ellenére a végső döntést nem kevésbé nehéz meghozni.

Mindenesetre érdekes játék volt, nagyon hangulatos, bár a finálé hagy maga után egy kis keserűséget, de néhány jelenetsor viszont egészen elképesztően jól sikerült. Például van egy játszható rémálom szekvencia, egészen zseniálisan van megoldva, legjobb része volt mind az öt epizódnak. Érdekes élmény, abszolút nem akciódús, de ilyen is kell. Érzelmileg nagyon erősen hat. Szóval csak nyugodtan.

life_is_strange.jpg

süti beállítások módosítása