1408 nem egy nagyon felpontozott film, nincs benne a legtöbb listában, és csak úgy elsikkadt, mikor megjelent. Sőt még nem is King legjobb novellájáról van szó. De a film számomra továbbra is ott van legjobb horrorok között.

A történet szerint Mike Enslin író abból él, hogy leleplezi túlvilági jelenségeket. Olyan helyekre látogat el, ahol állítólag szellem kísért, megszáll egy éjszakát és bebizonyítja, hogy nincs ott semmi szellem, vagy hogy direkt átverik az embereket. A Dolphin Hotel 1408-as szobájáról is ez a hír járja, évek óta nem adják ki, mert sorra öngyilkosok lesznek benne az emberek. Persze Enslin szerint kamu az egész, bekönyörgi magát és jót szórakozik, hogy mennyire ki van találva, még a hotelvezető is benne van a színjátékban. Úgy áll hozzá, ahogy szkeptikus íróként kell, aztán bemegy a szobába és becsukja az ajtót, ezzel összezárja magát a terhelt múltjával és még valami mással.

Mitől lesz kiemelkedő?

1. Az egyszerű helyszín

Imádom az egy helyszínen játszódó kevés szereplős filmeket. Ez a film ezt elég jól hozza, hiszen 90 %-ban a szobában játszódik és csak John Cusackot látjuk, akit amúgy nagyon kedvelek. Az alap felállás elég jó kihívás, mert kamaradráma lesz belőle, és a színésznek kell elvinnie a sztorit. A hotelszoba nem különösebben félelmetes ránézésre, de rögtön nyugtalanító érzést áraszt, mint mikor egyedül alszol idegen helyen.

2. Az ellenfél

Az egyik legjobb dolog a filmben a gonosz. A szoba. Mert hogy vannak szellemek, meg van itt minden, de a gonosz? Azt sosem látjuk, nincs megjelenítve, nincs leplezve. Tudjátok, van egy rakat olyan horrorfilm, ahol építik a feszkót, elmegyünk a végkifejlet felé, és mikor kiderül miféle a szörny, a szellem, a démon, az egy gigantikus nagy csalódás lesz. Na itt ilyen nincs. Az a bizonyos feszkó, a végig erősen megmarad. Baromi jó, hogy nem látod, mi ellen küzd és a legyőzhetetlenség érzés is végig nő.

 3. A hangulat

Itt nincsenek szabályok. A fenti megfoghatatlanságból következően, itt nincsen olyan, hogy az elektromosságban terjed, vagy mi a hallucináció és mi a valós, hol a határ a szellem, a valós és a túlvilág között, mi történik meg, mi nem, mit tud manipulálni a szoba és mit nem. Éppen ezért nem tudod, hogy mire számíts, egy pillanatig sem. Folyamatos változás, új dolgok, kiszámítatlanság, ettől olyan erős hangulata lesz, és olyan félelmetes, hogy az adrenalin a plafonon van végig.

 4. A horror elemek

Nem jump scarekkel operál, van egy-kettő, de azok a jobb félék, együtt élnek a filmmel teljesen, ugyanabba az állapotba kényszerítenek, mint Enslint. Az ilyenek megbocsáthatók. Látványban és történetben is nyomasztó, véres, brutális. Enslin múltja nehéz és vizuálisan átélni vele borzasztóan fájdalmas. A félelmetességet főleg a színészen keresztül éljük meg és azzal, hogy a szoba machinál, hogy megérzed a bezártságot, ahogy egyre kisebb lesz a mozgástér és a világ. Megvannak a klasszikusnak ismert horror elemek, de sokkal másabbak.

5. A kétségbeesés

A tehetetlenség érzete, amit Enslin is magába keríti, az egész átjön a nézőre is. A végső fordulatnál, pedig már azt érezed, te is érted az öngyilkosokat, érted mi történt, ugyanolyan kétségbeesett leszel, mint a főszereplő, mert nincs kiút. Illetve van...

6. Az apró dolgok

Cusack szarkasztikus arckifejezése, a szoba színei, segíthetek a táskákkal?, az UV fény előnyei, a pillanat mikor még ki lehetett volna menni a szobából, It's only just begun dal, fejen átforgós kamera állás, a 13-as szám többszöri felbukkanása, racionális magyarázatok keresése egy pontig, Ön itt áll, burn me alive, a festmények, a posta, Pscho-1, expressz kicsekkolási lehetőségek, a cigi.

 Bónusz a befejezések (Spoiler a végére)

A filmnek háromféle befejezése van, a moziban az ment, amikor Enslin kiszabadul és visszahallgatja lejátszóját, hallatszik a kislánya hangja és a felesége elszörnyed. Nekem ez a kedvencem. Két alternatív befejezés van. Az egyikben Enslin meghal, Jackson hallgatja vissza a lejátszót és hallja a kislány hangját. Ez azért brutál sötét. Még annak ellenére is, hogy a film végig nyomasztó, azért elfér az a feloldás a végén, hogy Enslin él. A harmadik befejezés Enslin kijut, ugyanaz a jelenet a végén hallgatja a szalagot, de a felesége nem hallja, csak Ő. Vagyis: vagy megőrült, vagy még a szobában van, vagy a dolog, ami ott volt kijött vele. Na ez a vég talán a legelgondolkodtatóbb, de mégis az elsőt szeretem a legjobban, Cusack arckifejezése mindent visz.

Rontóc off

A 1408 egy egészen remek horror film, nem tudom, hogy miért van elhanyagolva, biztos van egy rakat hibája, amit nem látok meg, de őszintén maga az egész hangulata számomra annyira elviszi, hogy nem is keresem a hibákat. Félelmetes, egy helyszínes, jó színészi alakítással, végig feszültséggel. Ha kell egy kis borzongás, ezt elő lehet venni.

Drága Benny,

Emlékszel még apára? Emlékszel még milyen fiatal volt? Én csak arra emlékszem, hogy annyira nagyon fiatal volt, nem is tudom, hogy más megmaradt-e róla. Fiatalabb volt nálam, de nálad is! Sosem értettem, miért olyan megfáradtak a szemei. Mire emlékszel belőle? Nem sokra, ugye? Tudom, hogy nagyon mérges voltál, mikor elment, 4 évesen, mint egy méregzsák követelted minden este. Erre nem gondolom, hogy emlékszel. Duzzogi. Benny, így visszagondolva is nevetnem kell rajtad. Pedig nem volt ott sok nevetnivaló. Az arca, mint egy gyerek. Sosem tudta, mikor kéne fizetni. Sokban hasonlított rád, tudod? Mármint az arca, a tekintete. Anya soha semmi pénzért nem mondta volna ezt neked, teljesen lerombolta volna a már szépen felépített képét apáról. Ne mondd meg neki, hogy ezt írtam kérlek. Tudod, hogy mit gondol rólam. Az se kéne lerombolni, jó ez így, ahogy van.

Te lehetsz még apa. Te is lehetsz még olyan fiatal. Két gyerekkel a karján. Nem egyszerű. De nem akarom ám mentegetni, egy percig sem. Mindannyian azt tettük, amit helyesnek gondoltunk nem igaz? Illetve te nem, mármint, hogy ne tedd. Te pont az ellenkezőjét tedd mindig, mint amit helyesnek gondolsz. Akkor nem lehet bajod. Ezt veheted utasításnak is. Nem számít. Amennyire ismerlek úgy is a saját fejed után mész. Fafej. Az vagy, egy makacs fafej.

Benny, a minap gondoltam bele, hogy én már sosem leszek apa. Lehet, hogy ez így jó. Lehet, hogy ez így helyes. De nem érzem helyesnek. Nem érzem valóságosnak. Hogy mindenem, amim volt, mindenemet elvették tőlem. Az egy dolog, hogy a megfosztanak a személyiségemtől, az arcomtól is szép lassan, de ez csak ma jutott eszembe, hogy semmi nem marad nekem. Csak Te. Nem mondom, hogy nem vagyok ezért szerencsés, miattad sose panaszkodnék, csak rájöttem, hogy a napoknak nincsen értelme. Semminek sincs sem értelme. Nincs jövőm.

Örülök a munkádnak, nagyon derék, de kérlek, nagyon kérlek, ne gyere többet erre. Megtennéd ezt nekem? Tudom, hogy azt hiszed könnyebb, de semmivel sem az. Valahogy csak nehezebb, pedig hidd el, mindig örülök, ha látlak. Mert végül is egy vérből vagyunk Ben, ez legalább sosem változik. De mégis nehéz Téged látnom, kérlek csak fogadd el.

Tudom, hogy lelkiismeret-furdalásod van. Nem is lehetne máshogy. De nem baj. El fog múlni. Mint, ahogy én is el fogunk.

Ne haragudj rám, ha most nagyon hidegen írok. Nem volt jó kedvem egész nap.