Tökéletes. Szóval még is van olyan, hogy gigantikus az elvárás, és nem hogy megugorja, hanem rákontráz a film, nem is kicsit. A Deadpool minden aspektusban remek lett és ez már a főcímnél kiderül. Az milyen már, hogy a főcím alatt nem tudod abbahagyni a röhögést? Tökéletesen eltalált hangsúly, akció, mérték és poén áradat, nem kérdéses az utóbbi idők legszórakoztatóbb filmje. Néha fogtam a fejem, mert nem hittem el, hogy még ezt is bevállalták.
Na jó, szóval a film azzal az kocsis akciójelenettel kezdődik, ami a másfél éve kiszivárgott tesztfelvétel volt. Rögtön mintegy meg is biccentik a kalapjukat a rajongók felé, igen ez nektek köszönhető, akik megnéztétek, beszéltek róla, akik ráébresztették a Foxot, hogy bizony itt milliós rajongó tábor várja a Deadpool filmet. Az első akcióból időben visszaugrálunk az eredetsztorira, a film üteme pontosan ettől lesz jó, nem lassú az eleje, mert mindig visszatér az akció is, egyszerűen nem lehet unatkozni, iszonyat jó a vágás.
Már mindenki tudja, hogy Ryan Reynolds erre született. Ez neki van kitalálva, az ő humora nagyon szépen átfedi a Deadpool humort, amit nem is tudom, hogy soroljak be... valahol olyan területen mozog, ahol más nem is tudna talán. Kicsit sem szofisztikált, mégis igényes, kreatív, maró és idióta, olyan mint a marketing kampánya volt, Deadpool humor és kész. Engem ez nagyon megtalált mindig is. Deadpool a Marvel képregények bohóca a jó értelemben. Bohóc, őrült, badass. És ha van képregény karakter, aki a lapokról mászott le, az ez a filmes Deadpool. Nem csak a jelmez pontos, hanem a karakterábrázolás is. Itt nincs ferdítés. Vannak utalások a képregényben elhangzottakra, Ryan Reynolds magát teszi helyre a Zöld Lámpásért és a félresikerült X-Men Kezdetek: Farkas filmért, többször, ahogy gondoltuk ő Wade Wilson. Persze van negyedik fal döngetés, nem is kicsit, (de semmi poént nem lőnék le, inkább nézzétek meg.) Mindez nagyon jól áll, iszonyat simulékony az egész film, elképesztő, de minden működik.
Mellékszereplőkről: Vanessa, a szerelmi szál nagyon helyes, a gonosz Francis nem túl erős, igazából elfér, az X-menek Colossus és Negasonic Teenage Warhead (COOLEST. NAME. EVER.) mindketten jól illenek az egészbe, Ms. Warhead kifejezetten tetszett Deadpool mellett, szóval őt várom vissza a folytatásra. A mellékszereplők mind elvégezték a munkájukat szépen szól a kórus, de hát itt Deadpool a sztár, és öcsém... meg is szolgálja. Reynoldsék mindent megtettek, mindent beleraktak, rengeteg rögtönzés a legkisebb elszólások is őrült jó poénok, és nagyon képregényes lett sok helyen, jó értelemben, bizonyos dolgokat más filmekben sosem lehetett volna megoldani, még a többi képregény filmben sem. Deadpool nem utazott a realitásra, csak a képregény realitására, amit tökéletesen elér, ha van adaptáció ami pontos, na hát ez ez. Nem finomkodik, van vér, ő nem az a hős, aki nem öl meg senkit, ő a fickó, aki rendet rak és eltakarít.
A zene, na hát igen az is remek, változatos, a Hit the Road Jacktől Ludacris-ig minden megtalálható, a stáblista alatt többen esküszöm együtt énekeltünk a zenével. A moziteremben abszolút siker, jó volt látni, hogy voltak dolgok, amik mindenkiből egyformán hisztérikus nevetést váltottak ki, vagy nem egyszer volt, hogy valaki egyedül hangosabban felrötyögött egy-egy hülyeségen, mindenki talált benne valami mókásat, ilyen jól szórakozó embereket a Galaxis Őrzői óta nem láttam.
Az akciójelenetek borzasztón kreatívak! Úristen a koreográfia... valami elképesztően jó, persze alapból menő a fegyver meg kard harc is, de nevetséges okos harc jelentek voltak benne főleg Deadpool részéről, nem egyszer hangosan kiszaladt, hogy wow, brutál jól nézett ki. Minden téren olyan munka volt a filmben, olyan energiabefektetés (az a Deadpool-féle maximum effort), egyszerűen tényleg nem lehetett rossz a film és nem is lett, szuperjó lett. Ebbe annyi szív és lélek van, egy ilyen mocskos, szitkozódós, véres 18 karikás képregény filmben, ebben olyan szív és lélek van, ami a legtöbb körülrajongott filmben nincs. Nemcsak egyes képregény filmek tanulhatnának a Deadpooltól (ugyanez a stúdió hozta ki a borzalom Fan4stic-ot.) Nem kaptafára kell menni, hanem így bele kell hemperegni a történetben és a karakterekben, és olyan emberekkel dolgozni, akiknek ez szívügye. Ekkor van olyan, hogy a mosoly letörölhetetlen az ember arcáról, mikor elhagyja a mozitermet.
De a nap végén mi marad? Az, hogy a Deadpool kötelező.
(Reynolds az uccsó forgatási napon, mint az ötödikes az osztálykirándulás elején. Hát hogy lehetett volna rossz film?)
