Az anime műfajjal még mindig csak ismerkedem, eddig nem olyan sokat néztem, szóval nem vagyok szakértő, de azt azért észrevettem, hogy Ergo Proxy valahol zseniális. Nem mintha a Death Note, Attack on Titan és a Cowboy Bebop nem lenne az (ezekről talán majd később.)

Az Ergo Proxy egy disztópiában játszódik, az emberiség és a föld haldoklik. Romdo az egyik utolsó város, ahol az emberiség a megszokott kormány felügyelete mellett élheti unalmas hétköznapjait. Disztopia és jövőkép. A városlakóknak vannak személyi robotjaik, akik kísérik őket a napi dolgaikban. A történet szerint pont ezzel van a baj, a robotok elkapnak egy bizonyos Cogito vírust, amitől Skynet/Terminátor üzemmódba lépnek. Re-L Meyer nyomozó a vírus és eredete után kutat. Re-L a helyi régens unokája, így lényegében azt csinál, amit akar. A Cogito vírus egyre több robotot fertőz meg, még Re-L összeakad Vincent Law bevándorlóval, aki szeretne teljes jogú polgárrá válni, ám úgy néz ki, az események középpontjába kerül, mikor is egy Proxy (egyelőre nem tudjuk milyen lényezet, de ránézésre egy természetfölötti) megtámadja őt és a várost. Vincent menekül a Proxy és a törvény elől, oldalán Pinoval, a Cogito Vírussal megfertőzött kislányrobottal, végül el kell hagyniuk a várost. Re-L-nek hirtelen több kérdéssel is szembe kell néznie. Miért Vincent Law? Honnan ered a Cogito vírus? Mi a Proxy? Mi tehet? Vincent után ered.

A történet sokrétű, csavaros, kanyargós és elgondolkodtató. A három főszereplőnk Pino, Vincent és Re-L viszonya a világhoz mélyen kielemzésre kerül. Néhány helyen bonyolult, másik helyen egyszerűbb. A látvány és a világvége hangulat pipa, mind a japán, mind az angol szinkronszínészek szuper munkát végeztek. Lassan kibontakozó, de ez egy nagyon érdekfeszítően megírt anime és rengeteg dolog volt, amit imádtam benne.

A karakterek külseje sok animében végig ugyanolyan marad, itt nem. Re-L és a sminknélküliség, Vincent Law látható fizikai változása, amint alárendelt migránsból önmaga ura lesz külseje is megváltozik, Pino lelki fejlődése is látható a kislányon.  

Imádom az Ergo Proxy filozófiáját. Lehet, hogy konyhafilozófia, valahol biztos, mindenesetre azért én úgy gondolom ennél azért több. A létezés és az öntudat kérdéseivel foglalkoznak a legtöbbet, nem véletlenül Ergo a Proxy neve és Cogito a vírus. Ugyanakkor elhangzik egy olyan kijelentés is az egyik részben, hogy nem „Gondolkodom, tehát vagyok” a helyes megfogalmazás, hanem „Gondolkodom, tehát vagy.” A világ az egyén számára, csak a saját perspektívájából értelmezhető, ezért minden, ami körülötte van, miatta létezik, benne létezik. Ezért van az, hogy ha egy ember meghal, egy egész világ is vele hal. De akkor az egyén hogyan létezik? Mi teszi önmagává? Be kell vallanom ez a kérdés egem mindig is nagyon érdekelt. Másik dolog, amivel szintén sokat foglakoznak, hogy az egyénnek a cél ad okot az életre. Raison-d’etre. Addig van értelem az életnek, amíg van célja. Romdo polgárjainak mindenképp. Különben miért is tengődnének a világ vége után. Mire képesek az emberek vagy a robotok, hogy ez a cél megmaradjon?  Vincent dilemmái és Re-L lét és cél nélküliségének kérdését talán csak Pino tetézi.

Pino, aki a hétéves kislányrobot, egy társasági robotnak volt beprogramozva, hogy gyermekként viselkedjen, konkrétan egy családban a gyerek szerepét töltötte be, de a Cogito virussal lelket kap, ami kislányságán nem változtat. Amúgy a neve is árulkodó Pino meggyőződésem, hogy a Pinocchio rövidítve. Erre erősen rá is játszik a rajzfilmes rész, ahol Pino egy Tücsök Tihamérhoz hasonló karakterrel találkozik. A fafiú és a robot kislány története közel áll, ám Pino nem vágyik igazivá válni, mégis azzá válik, mint egy igazi gyerek, lassanként megtanulja a világ és az érzelmek szabályait. Mi a halál, mi a kötődés, mi az, hogy hiányzik valami. Ezért is tökéletes ő a Cogito vírus feldolgozásra, még a felnőttnek számító robotok képtelenek a lélek és az érzelmek adományát feldolgozni. Ez a téma is kb. öröktől fogva érdekel. Amúgy a többi is beszélő név, Vincent Law nemcsak, hogy törvényes polgár akar lenni és törvénytisztelő, a neve másra is utal és Re-L (amit Riel-nek ejtenek) az egyetlen igazi személyt jelenti. Egy darabig.

Lényegében ez egy öntudatra ébredés történet, identitáskereséssel megspékelve, erős Sci-fi elemekkel, remek párbeszédekkel, erős karakterfejlődésekkel, vizualitással, iszonyatjó zenével. Nem rágja a szádba a megoldást, és a legtöbb infó kb, abból a részből jön, ami leginkább nem illik a sorozatba. Szívem szerint még nagyon-nagyon sokáig néztem volna.